Névadónkról

Egyházi vonalon pálos szerzetes, nagyváradi püspök, esztergomi érsek, a római egyház bíborosa, államférfiként Erdély helytartója és kincstárnoka. Valódi neve Utyeszenics Martinuzzi György. Az első családnév az apjáé, aki horvát kisnemes volt, a második az anyjáé, ki Velencéből származott. Egyik nevét sem viselte, hanem kapott egy harmadikat az ő magyar barátaitól, s a történelem is így emlékezik róla.
A horvát Kamicsacz várában született. Mint 8 éves gyermek, Corvin János udvarába került. Vajdahunyadi várában 13 évig katonai pályára készült. Lelkesedett a sorsüldözött hercegért, együtt tűrte vele a méltatlanságot, a mellőzést.
Corvin János halála után a Szapolyai családhoz került, s megérlelődött benne a gondolat, hogy életét a magyar haza szent ügyének szenteli. Szapolyai, mint erdélyi vajda, udvarában tartotta az ifjút, aki a harcokban elkísérte urát. Vele volt akkor is mikor leverték Dózsa György parasztháborúját.
1510 körül lépett a pálos szerzetesrendbe (e szerzet ma már nem létezik). A Buda melletti szentlőrinci kolostorban pappá szentelték. A sajóládi pálos kolostorban volt novícius. A négyéves képzést követően a pálos rend egyik legtudósabb szerzetese lett, s méltónak találták arra, hogy a lengyelországi testvérmonostor, a híres czestochowai Jasna Góra-i kolostor perjeli méltóságát betöltse. 1526-ban került Sajóládra. A környék nagyszámú pálos birtokainak irányítója (Lád, Petri, Köröm, Keresztúr, Mályi, Kesznyéten) és a ládi pálos kolostor perjele lett. Az itt töltött kb. másfél év alatt jelentősen gyarapította a rend anyagi és szellemi javait. Takarékos gazdálkodásával mindenütt elismerést szerzett, ahol megfordult. Szapolyai János magyar király--I. Ferdinánd elől menekülve-- 1527 augusztusában a ládi kolostorban lelt menedéket. Ezen idő alatt Lád „az ország fővárosává” vált a király itt tartózkodása következtében. János király felismerte a barát rendkívüli szervező erejét és a gazdasági ügyekhez való jó érzékét. Szolgálatába fogadta őt, aki élete végéig hű maradt a Szapolyai családhoz. A király leghívebb tanácsadója és kincstartója lett, majd 1535-ben János király nagyváradi püspökké nevezte ki. Fontos szerepe volt a váradi béke, a gyalui és nyírbátori egyezmény megkötésében. Halálos ágyán a király őt nevezte ki csecsemő gyermeke, János Zsigmond gyámjának, és fiatal özvegye, Izabella fő miniszterének. Így vált Erdély teljhatalmú kormányzójává. A halott királyt nagy pompával Fehérváron eltemettette, majd a Rákos mezei országgyűlésen megválasztatta uralkodónak a három hetes csecsemőt, János Zsigmondot. Mindenkor a haza sorsa lebegett a szeme előtt. 1541-ben Buda elestével hazánk sorsa megpecsételődött. A „fehér barát” országunkat nagynak, hatalmasnak és függetlennek akarta látni. Írásban nyilatkozott a Habsburg hűségről, de a törökkel való jó viszonyt sem adta fel. Kettős szorításban élt Erdély ebben az időben. 1551-ben nevezte ki a pápa esztergomi érsekké és bíborossá. Szövetkezett a törökkel, hogy Ferdinándot megtörhesse, de ha a török hatalmát az országban erősödni látta, titkon ellene dolgozott. E furfangos politikát nem lehetett a végtelenségig folytatni. Ellensége lett mindenki, gyűlölte a török, az osztrák, s maga Izabella is. És nemcsak gyűlölték, egyenesen életére is törtek. Ferdinánd király adta ki a jelszót Castaldo tábornokának, hogy meg kell ölni a bíbornokot, s ezt Castaldo teljesítette. A bűnt Alvinczon, a bíbornok kastélyában hajtottál végre. 1551. december 17-én reggel Castaldo felbérelt gyilkosai a bíbornok hálószobájába törtek, s a 67 éves főpapot éppen reggeli imájának bevégzése közben megölték. Az orgyilkosságra a bíbornok tulajdon titkárát bérelték fel. Egy fogalmazványt vitt be urához, hogy nézze át és írja alá. Míg az öreg bíboros olvasta a levelet,,a titkár tőrrel rohant rá, s kétszer a nyakába szúrt. Fráter György védelmezte magát, de berontott a többi cinkostárs is. Kegyetlenül összevagdalták, a fülét levágták, hogy Ferdinándnak küldjék. Majd ott hagyták a tetemet vérbe fagyva, teste 70 napig maradt temetetlen. Fráter Györgyöt 1552 februárjában a gyulafehérvári templomba szállították, ahol a templom nagyobb hajója közepén Corvin János mellé kősírban helyezték el. Sírfelirata: Omnibus moriendum est=Mindenkinek meg kell halnia. Fráter György a hit, a helytállás, a kitartás, a hűség és a hazaszeretet példaképe a ma embere számára. >