{"id":9157,"date":"2024-04-01T08:00:00","date_gmt":"2024-04-01T06:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/fratersajolad.hu\/?p=9157"},"modified":"2024-04-01T10:57:45","modified_gmt":"2024-04-01T08:57:45","slug":"husvet","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/fratersajolad.hu\/?p=9157","title":{"rendered":"H\u00fasv\u00e9t"},"content":{"rendered":"\n<p>Mit \u00fcnnepl\u00fcnk h\u00fasv\u00e9tkor?<\/p>\n\n\n\n<!--more-->\n\n\n\n<p>A Magyar N\u00e9prajzi Lexikonban a k\u00f6vetkez\u0151 tal\u00e1lhat\u00f3:<\/p>\n\n\n\n<p>&#8222;h\u00fasv\u00e9t: a kereszt\u00e9nys\u00e9g egyik legnagyobb \u00fcnnepe, e napon \u00fcnnepli Krisztus felt\u00e1mad\u00e1s\u00e1t. H\u00fasv\u00e9tkor \u00e9r v\u00e9get a 40 napig tart\u00f3 b\u00f6jt (\u2192 nagyb\u00f6jt), a h\u00fast\u00f3l val\u00f3 tart\u00f3zkod\u00e1s, innen sz\u00e1rmazik az \u00fcnnep magyar elnevez\u00e9se is. H\u00fasv\u00e9t az egyh\u00e1zi \u00e9v mozg\u00f3 \u00fcnnepeinek is k\u00f6z\u00e9ppontja. Ezt a napot el\u0151zi meg h\u00e9t h\u00e9ttel \u2192 farsang vas\u00e1rnapja \u00e9s k\u00f6veti \u00f6tven nap m\u00falva a \u2192 p\u00fcnk\u00f6sd. Meg\u00fcnnepl\u00e9s\u00e9r\u0151l m\u00e1r a 3. sz.-b\u00f3l vannak <a><\/a>adataink, azonban az \u00fcnnepet nem minden\u00fctt tartott\u00e1k egyid\u0151ben. B\u00e1r a nicaeai zsinat i.sz. 325-ben a t\u00f6bbs\u00e9gben lev\u0151 nyugati v\u00e9lem\u00e9ny alapj\u00e1n elhat\u00e1rozta, hogy h\u00fasv\u00e9t \u00fcnnepe a tavaszi nap\u00e9jegyenl\u0151s\u00e9g (m\u00e1rc. 21.) ut\u00e1n k\u00f6vetkez\u0151 holdt\u00f6lte ut\u00e1ni vas\u00e1rnap tartass\u00e9k \u2013 amely mindig a m\u00e1rc. 22-e \u00e9s \u00e1pr. 25-e k\u00f6z\u00f6tti id\u0151re esik \u2013, ez az id\u0151pont h\u00fasv\u00e9t meg\u00fcnnepl\u00e9s\u00e9re csak a 8. sz. \u00f3ta v\u00e1lt \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1. Haz\u00e1nkban az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat szerint akkoriban n\u00e9gy napig tartottak h\u00fasv\u00e9tot, majd a nagyszombati zsinat 1611-ben h\u00e1rom napra, XIV. Kelemen p\u00e1pa 1771-ben pedig k\u00e9t napra cs\u00f6kkentette. X. Pius p\u00e1pa 1911-ben h\u00fasv\u00e9t m\u00e1sodik napj\u00e1t is t\u00f6r\u00f6lte a k\u00f6telez\u0151 \u00fcnnepek sor\u00e1b\u00f3l, de n\u00e1lunk tov\u00e1bbra is megtartott\u00e1k. \u2013 Az erd\u00e9lyi ref.-ok ma is h\u00e1romnapos h\u00fasv\u00e9ti \u00fcnnepet tartanak. H\u00fasv\u00e9t \u00fcnnep\u00e9nek szertart\u00e1sai k\u00f6z\u00fcl m\u00e1r a k\u00f6z\u00e9pkorban kiemelkedett a f\u00f6lt\u00e1mad\u00e1s megjelen\u00edt\u00e9se, amely az \u00fcnnep reggel\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt. A h\u00fasv\u00e9ti szertart\u00e1sokhoz tartozott az \u00e9tel, a h\u00fasv\u00e9ti b\u00e1r\u00e1ny megszentel\u00e9se. Emellett m\u00e1r a 10. sz.-ban eml\u00edtik a sonkaszentel\u00e9st is. Szok\u00e1sban volt m\u00e9g a keny\u00e9r-, a 12. sz. \u00f3ta pedig a toj\u00e1sszentel\u00e9s. Ezekkel a liturgikus cselekm\u00e9nyekkel mutatnak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st a naphoz f\u0171z\u0151d\u00f6tt hiedelmek (\u2192 hiedelem), \u2192 szok\u00e1sok is. \u2013 Egy 1665. \u00e9vi vallom\u00e1s elmondja, hogy \u201e&#8230; az is r\u00e9gi b\u00e9v\u00f6tt t\u00f6rv\u00e9ny\u00fcnk, hogy minden h\u00fasv\u00e9t napj\u00e1n hat\u00e1rt ker\u00fcl\u00e9nk, azaz processi\u00f3t j\u00e1r\u00e1nk\u201d. A Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n a r.k. vid\u00e9keken m\u00e9g a sz\u00e1zadfordul\u00f3 t\u00e1j\u00e1n is szok\u00e1sban volt, hogy a leg\u00e9nyek \u00e9s fiatal h\u00e1zasok a templom megker\u00fcl\u00e9se ut\u00e1n v\u00e9gigvonultak a falun \u00e9nekelve (\u2192 k\u00e1nt\u00e1l\u00e1s), im\u00e1dkozva, majd megker\u00fclt\u00e9k a hat\u00e1rt, mik\u00f6zben b\u0151 term\u0151 esztend\u0151\u00e9rt, b\u00e9k\u00e9\u00e9rt im\u00e1dkoztak. A hat\u00e1rker\u00fcl\u00e9s ut\u00e1n, amikor m\u00e1r hajnalodni kezdett, a leg\u00e9nyek sz\u00ednes szalaggal, cifra pap\u00edrossal \u00e9s h\u00edmes toj\u00e1ssal d\u00edsz\u00edtett feny\u0151\u00e1gakat t\u0171ztek kedveseik kapuj\u00e1ra, ennek neve hajnalfa volt (\u2192 m\u00e1jusfa). Cs\u00edkm\u00e9nas\u00e1gon megszentelt pimp\u00f3t \u00e1stak el, hogy a hat\u00e1rt ne verje el a j\u00e9g. \u00dcnnep\u00e9lyesen, a pap r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel ment v\u00e9gbe a zalaegerszegi hat\u00e1rker\u00fcl\u00e9s, amelyet az 1850-es \u00e9vekben m\u00e9g tartottak. Nyilv\u00e1n a h\u00fasv\u00e9ti hat\u00e1rj\u00e1r\u00e1sra vonatkozik az a hat\u00e1rozat is, amelyet a r.k. szok\u00e1sok tilt\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l 1596-ban hoztak Veszver\u00e9sen, hogy \u201eh\u00fasv\u00e9t \u00fcnnep\u00e9n ne j\u00e1rjanak t\u00f6bb\u00e9 fesz\u00fclettel a vet\u00e9sek k\u00f6r\u00fcl\u201d. A szok\u00e1s, amely m\u00e1s eur\u00f3pai n\u00e9pek k\u00f6r\u00e9ben is ismert volt, kereszt\u00e9nys\u00e9g el\u0151tti k\u00e9pzetek tov\u00e1bbhordoz\u00f3ja: a k\u00f6r\u00fclj\u00e1rt ter\u00fclet, a tavaszi vet\u00e9sek megv\u00e9d\u00e9se a gonosz, a fagy, a j\u00e9gver\u00e9s stb. ellen (\u2192 hat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s, \u2192 k\u00f6r\u00fclj\u00e1r\u00e1s). Orsz\u00e1gszerte szok\u00e1sban volt r.k. vid\u00e9keken h\u00fasv\u00e9tkor a hajnali keresztj\u00e1r\u00e1s vagy J\u00e9zus-keres\u00e9s, amely ut\u00e1n t\u00f6bbfel\u00e9 \u2013 pl. \u2192 nagyp\u00e9nteken \u2013 a patakra mentek mosakodni, hogy frissek, eg\u00e9szs\u00e9gesek legyenek. Sz\u00e1mtalan hiedelem f\u0171z\u0151dik h\u00fasv\u00e9t vas\u00e1rnapj\u00e1n szentelt \u00e9telekhez is, amelyeket Zal\u00e1ban a nagyszombati k\u00f6rmenetre is magukkal vittek. Mint sok szentelm\u00e9nyt (\u2192 szentelm\u00e9nyek), ezek marad\u00e9kait is \u2192 m\u00e1gikus t\u00e1rgyk\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k. A szentelt sonka csontj\u00e1t kiakasztott\u00e1k a gy\u00fcm\u00f6lcsf\u00e1ra, hogy sokat teremjen. A Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n a h\u00fasv\u00e9ti \u00e9tel morzs\u00e1j\u00e1t (\u2192 kar\u00e1csonyi morzsa) is meg\u0151rizt\u00e9k, s ny\u00e1ron a verebek k\u00e1rtev\u00e9se ellen kereszt alakj\u00e1ban meghintett\u00e9k vele a gabonaf\u00f6ldeket, mik\u00f6zben ezt mondt\u00e1k: \u201et\u00e1vozzatok innen k\u00e1rt\u00e9kony madarak\u201d. Az Ipoly ment\u00e9n egy-egy szentelt toj\u00e1st \u2013 hasonl\u00f3an a kar\u00e1csonyi alm\u00e1hoz (\u2192 kar\u00e1csonyi vacsora) \u2013 ketten ettek meg, hogy ha elt\u00e9vednek, jusson esz\u00fckbe, kivel ett\u00e9k a h\u00fasv\u00e9ti toj\u00e1st. \u2192 K\u00f6sz\u00f6nt\u0151 szok\u00e1sok is ismeretesek voltak h\u00fasv\u00e9tkor. H\u00fasv\u00e9t m\u00e1sodik napja h\u00e9tf\u0151, a v\u00e1rosokban \u00e9s ma is szok\u00e1sos \u2192 h\u00fasv\u00e9ti locsol\u00e1s, m\u00e1sutt a \u2192 h\u00fasv\u00e9ti korb\u00e1csol\u00e1s ideje. H\u00fasv\u00e9t h\u00e9tf\u0151j\u00e9n \u00e9s feh\u00e9rvas\u00e1rnap, \u2013 h\u00fasv\u00e9t vas\u00e1rnapj\u00e1t k\u00f6vet\u0151 vas\u00e1rnap volt szok\u00e1sban a \u2192 komat\u00e1lk\u00fcld\u00e9s. Az Ipoly ment\u00e9n a le\u00e1nyok ilyenkor azoknak a leg\u00e9nyeknek k\u00fcldtek toj\u00e1st, akik farsangkor t\u00e1ncba vitt\u00e9k \u0151ket. A gyermekek h\u00fasv\u00e9ti megaj\u00e1nd\u00e9koz\u00e1sa (nyuszi \u00e1ltal hozott \u00e9dess\u00e9g, toj\u00e1s) \u00fajabb eredet\u0171 v\u00e1rosi szok\u00e1s. \u2013 Irod. Gugitz, Gustav: Das Jahr und seine Feste im Volksbrauch \u00d6sterreichs (Wien, 1949); Fehrle, Eugen: Feste und Volksbr\u00e4uche im Jahreslauf europ\u00e4ischer V\u00f6lker (Kassel, 1955); D\u00f6m\u00f6t\u00f6r Tekla: Napt\u00e1ri \u00fcnnepek \u2013 n\u00e9pi sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1s (Bp., 1964); B\u00e1lint S\u00e1ndor: Kar\u00e1csony, h\u00fasv\u00e9t, p\u00fcnk\u00f6sd (Bp., 1974); Moln\u00e1r Bal\u00e1zs: H\u00fasv\u00e9ti asztal (Ethn., 1974); Tak\u00e1cs Lajos: H\u00fasv\u00e9ti hat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s 1761-es le\u00edr\u00e1sa (Ethn., 1974).&#8221;<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Mit \u00fcnnepl\u00fcnk h\u00fasv\u00e9tkor?<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":9143,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-9157","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egyeb"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/fratersajolad.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/9157","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/fratersajolad.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/fratersajolad.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/fratersajolad.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/fratersajolad.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=9157"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/fratersajolad.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/9157\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":9158,"href":"http:\/\/fratersajolad.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/9157\/revisions\/9158"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/fratersajolad.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/9143"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/fratersajolad.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=9157"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/fratersajolad.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=9157"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/fratersajolad.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=9157"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}